A Tamás. Hirtelen, 73 évesen. Hm. Sohasem kedveltem. Sőt, az utóbbi időben majdhogynem gyűlöltem. Őszintétlennek, kirekesztőnek, korruptnak, fellengzősnek tartottam. Ahogyan általában a színházi "szakmáról" gondolkodom.
De tény, hogy az elmúlt évtizedek megkerülhetetlen embere…
Levelet írtam a szakmának. Megint. (De utoljára, hehe.) Kíváncsian vártam a válaszokat! Jött. Nem sok, de annál érdekesebb. Kioktatás magas fokon, kikérem magamnak hangvétel, voltam Vidnyánszky2 (mert ő is Attila?), s kaptam nyálasan álmosolygós biztatást: fejlődjünk, majd…
Mai napi papi bántás: a tegnapi Az utolsó magyar "szakmai" előadásunkon nulla szakmabeli jelent meg. (Hogy milyen volt, arról délután írok a feszekszinhaz.blog.hu oldalunkon.)
Néhány éve a közösségi facebook másról sem szól, mint az elégedetlenkedő okosok megosztásairól. (Én…
A 444.hu beletrafált. El is gondolkoztam rajta, mennyire vagyok ciki. Aztán fellélegeztem, mert inkább nem, mint igen. Persze kibúvó nincs, amit csak lehet, ki- és felhasználok. De - szerencsére - mértékkel. (Ugye?)
a kép illusztráció
Ám ki nem hagyhatom a számomra legkedvesebb…
Írtunk a fészkes blogon egy kedves nyíltlevelet a Szakmának. Most leírom privát gondolataimat az "ügyről".
Hogy mi szükség van a kritikusra, erről korábban megírtam véleményem. Sőt, már kritikát is írtam kritikáról - igaz, (félig)viccesen. Most folytatom a…
Tényleg: minek a kritika? A kritikuson kívül igényli valaki? A válasz egy bizonytalan, halvány, suttogva elmorzsolt igen. Valljuk be, hiányozna, ha nem lenne! A félreértések elkerülése végett közlöm: írásom tárgya a színház. (Trágya a kritika.) kritikai felület Nem…