Cziczó Attila & Co.

2009-ben – még diákszínházként, középiskolás fiatalokkal – nyerte meg színházunk 'Fém' című abszurd drámájával az Új Színház által kiírt „Kőfal-Pálya II." díjat, minek eredményeként két évadon keresztül játszhattuk előadásunkat kőszínházi keretek között. Ekkor merült fel az ötlet, hogy maradjon együtt a csapat, s egy szinttel feljebb lépve, komolyabb keretek között folytassuk a közös munkát. (Időközben elnyertük a „Paál István Diplomát" is, így 2009 legjobb amatőr társulata lettünk.) A próbahelyünknek helyet biztosító Jemolimpex Kft. egy nemes gesztussal felajánlotta, hogy a (próba)teremből színházat csinálhatunk, így nekiálltunk, és létrehoztuk a 'Jemolt', a Fészek Színház kamaraszínházát.
2010. január végén készült el a terem, s nem sokkal később megtartottuk legújabb bemutatónkat, Csehov klasszikusának fiatalosan színre vitt változatát, a 'HáRoMnőVért". Majd ősszel elindult első „hivatalos" évadunk, repertoárunkon diák-, ifjúsági- és felnőttelőadásokkal: 'Káélet', 'Műköröm', 'Iskolapélda'.

2011. januárban 'Gyenge vagyok' című drámánk bemutatójával kezdtük az évet. Nemzetközi tapasztalatok is azt mutatták, nem elképzelhetetlen a hivatásos és amatőr színházcsinálókat egy fedél alá vonni. Színházunk alapítója, Cziczó Attila már régóta szorgalmazta ezt a „kísérletezést", így jött létre a produkció: egy kőszínházi, egy független és egy amatőr színésszel. A közös munka és a végeredmény is azt bizonyította, hogy van létjogosultsága ennek a formának, a különböző munkafolyamatokban szocializálódó alkotók tudtak együtt valami újat létrehozni, ami a konvencionális színházcsinálás gyökereiből kiindulva valami mást, mégis érthető, értelmezhető, és nagyon is a jelenről/jelenhez szóló színházat eredményezett. S ami nagyon fontos – hiszen színházunk egyik „alaptörvénye ez -, úgy kísérleteztünk, hogy a nézőt nem hagytuk ki a játékból!
(Az előadásban vendégszerepelők – Andai Kati és Stubnya Béla – mellett színházunk fiatal színésze, Miklós Zsófia játszott. Az előadást Cziczó Attila rendezte.)

Szintén januárban indult tréningsorozatunk, melynek témája Petőfi Sándor: János vitéz című klasszikusának értelmezése és a jelenhez viszonyuló, a mának üzenő mondanivalójának kielemzése, dramatizálása volt. A közel 40 fősre nőtt társulat munkáját kezdetben Cziczó Attila irányította, majd bekapcsolódott a munkába Nyulassy Attila és jómagam, Jendrics Anikó is.

A munkafolyamat két részből állt. Az első hónapokban a közösségépítő foglalkozások álltak a tréning középpontjában, majd a három munkabemutató elkészítésével maga a színházcsinálás került előtérbe. A három szakmai előadás három különböző felfogásban készült, egy közös dramaturgiai elem kötötte össze valamennyi: mit üzen a mának Petőfi klasszikusa, mit lát belőle a mai fiatalja? Szerkezetében azt az alapkoncepciót követte valamennyi bemutató, hogy – az eredeti történettel ellentétben – a lányt, Iluskát állította középpontba, így azzal foglalkozhattunk, mi az, ami kimaradt a János vitézből, azaz Iluskával mi történt?

Az első előadást a színházunk mellett található gyárcsarnokba helyezte ifjú rendezőnk, Nyulassy Attila. A jelennel a kapcsolatot pedig az éppen akkoriban történt West Balkán tragédia jelentette. A második bemutatót jómagam rendeztem, első évadunk lezárására egy vidám, komédiaszerű etűdsorozatot hoztunk létre a párkapcsolatok, a férfi-női viszony középpontba helyezésével. Harmadik – tábori – bemutatónkat Cziczó Attila vezetésével készítette a társulat. A hely adottságait és atmoszféráját felhasználva a vidéki lét, a család jelenlegi társadalmi és szociológia helyzetét vizsgálva pedig az emberi kapcsolatok vizsgálatát előtérbe helyezve egy komor, szerelmi dráma készült el.
(Negyedik munkabemutatónk az első – gyárcsarnokos változat – színpadra adaptált verziója, melyet több alkalommal is játszottunk főleg középiskolás közönségünknek.)

Tavasszal volt még egy különleges vállalkozásunk. A Facultas Humángimnáziummal közösen – a gimnázium tanulóival, kik társulatunk tagjai is – létrehoztuk az 'Aha' című osztálytermi előadást, mely a kamaszvilággal, a középiskolás fiatalok problémáival, kérdéseivel, világlátásával foglalkozva szólította meg a korosztályt. A nézők és szereplők hasonló „társadalmi elhelyezkedése" lehetőséget adott komolyabb feldolgozó foglalkozások megtartására is, melyeket közvetlenül – a helyszínen bemutatott – előadás után ejthettünk meg.

2011 első felében tehát egyrészt repertoárunkat játszottuk színházunkba látogató közönségünknek, másrészt az egyre szélesedő társulattal dolgoztunk a sokszínűség ellenére is egyre egységesebb, stabilabb közösség létrehozására összpontosítva, és a színházszakmai szempontokat egyre jobban előtérbe helyezve.

Az, hogy hány alkalommal játszunk, igen csak be van határolva. A társulat tagjai diákok, dolgozó felnőttek, kisebb részük él hivatásszerűen a színházcsinálásból. Ezért havonta 10 előadásnál többet nem vállalhatunk, hiszen a színházi esteken kívül így is 10-15 alkalommal kell felszabadítania idejét a csapatnak, ami elég komoly terhet jelent fiatalnak, öregnek.
Kik néztek minket? (És miért?) Csináltunk egy netes közvélemény kutatást, s kiderült, hogy mindenféle emberek. Természetesen a diákcsoportok tették ki látogatóink jórészét – ez nem meglepő, hiszen ez volt az évados tervünk. Ami meglepő, hogy az ismerősök, az ismerősök ismerősei, sőt, az ismerősök ismerőseinek ismerősei mellett ugyanannyi vadidegen néző jött be hozzánk az utcáról. (Ezt lehet szó szerint is venni!) Leszerződtünk az InterTickettel, ami a száraz üzleti kapcsolat mellett egy barátságos nagyipari támogatást is jelent részükről – ez szintén (kellemesen) meglepő.
És nézte egymást a társulat is. Bár ez (szintén) természetesnek tűnhet, mégis jóérzéssel tölt el, hogy mindenki mindent látott, akár többször is. Sőt! Az UDVARszínHÁZ Kulturális Egyesület által működtetett Fészek Színház öntevékeny közösségi társulás, ugyanakkor minőségi produkciók létrehozására létrejött színházi alkotó közösség. A kettő nem zárja ki egymást, de a működésben mindenképpen kiegészíti egyik a másikat. Így például a tanulásra kevesebb időnk jut. Ezért is fontos, hogy egymást megnézve tanul egymástól fiatal, öreg, amatőr, hivatásos.
Ugyanakkor a színházunk működtetője maga a színház. Mit is jelent ez? Jegyszedést, takarítást, pakolást, reklámozást, jegyeladást stb. Működik a dolog, még ha nem is gördülékenyen. Információs problémákkal küzdünk, ahogyan minden fiatallal foglalkozó felnőtt manapság. (Ám ezen lehet és érdemes is dolgozni! Elindult például a blogunk, ahol megnyílik a társulat, s kiolvasható rólunk minden.)
Rengetegszer beszélgettünk előadásaink után - értő és figyelő nézőkkel. Ezt folytatni szeretnénk, hírbombákkal zaklatjuk az iskolákat, mert érdemes hozzánk eljönni – a visszajelzésekből ez derül ki.
És megpróbáljuk a kerületet is becserkészni. (Nyócker.) Legyünk végre otthon itthon!
A Színházi Világnapon például mi is kinyitottuk a színházat, s a meglepően sok érdeklődőnek színes-fészkes programokat biztosítottunk.

Színházunkat tavasszal regisztráltuk a VI-os kategóriába, s a Film- és Előadó-művészeti Iroda nyilvántartásba is vett bennünket, így „hivatalosan" is független színház lettünk.

Nyár végén találkoztunk második alkalommal Zalamerenyén, ahol is alkotótáborunkban nekikezdtünk őszi bemutatónk munkálatainak. A 'TI [Terra Incognita]' című komédia színházunk eddigi legnagyobb vállalása lett. A társulaton belül is a legszínesebb alkotógárda került kiválasztásra – Andai Kati, Barabás Tamás, Cziczó Attila a felnőttek, Miklós Zsófia, Koncsol Ján az ifjúsági szekció, és Sipos Veronika Toldi Andrással a diák korosztályt képviselte –, a két tapasztalt vendégszínész (Ambrus Asma, Szabados Zsuzsa) mellett alkotótársunk volt Stubnya Béla (mozgás), a Zeneművészeti Egyetem ifjú hallgatója, Serei Dániel (ütős hangszerek, zene), valamint egy középiskolás fiatal zenei szerkesztő, Cziczó Dániel.
Mindig kérdés, hogyan is állunk neki egy újabb produkció létrehozásának. Ha színházi alkotóközösségként, akkor maga a forma, a téma, az alkotók lehetőségeinek kiaknázása a legfőbb cél. Szólni kell a nézőhöz, s úgy, hogy az előadás által felvetett kérdésekre akár együtt, de külön-külön is kereshessük a válaszokat. Reflektálni kell a társadalmi, kulturális, szociális jelenre. Még akkor is, ha éppen egy klasszikus művet veszünk alapanyagként.
Ha azonban közösségi alkotócsoporként készítünk egy színpadi produkciót, nem lehet figyelmen kívül hagyni az alkotásban résztvevők egyéni érdekeit.
Más munkafolyamatról beszélhetünk mindkét esetben.
A 'TI [Terra Incognita]' egy kísérlet volt a két felvázolt módszer elegyítésére. Egy nagyon erős alapanyaghoz nyúltunk, mely mind kivitelezésében, mind más megoldásaiban nagy falat is lehetett volna a társulatunknak. Ebben segítettek vendégművészeink, a társulat tapasztaltabb tagjai, s így tudtunk megfelelni a közösségi alkotás kritériumainak is. (Érdekes volt, ahogyan a két feladat és két alkotógárda hogyan keveredett egymással. Ezért is fontos a kísérletezés, ezért is fontos, hogy legyenek független alkotóközösségek, ahol az ilyeneket ki lehet próbálni!)
Hogy mi is maga a „darab"? Játék az identitással. A „Terra Incognita" valójában nem létezik. Közepesen erős szójátékkal: ismeretlen. Egy földrész. Részecske. Nomansland. Körülvéve az emberek lakta világgal. Az emberekkel. Velünk. Kérdés: akkor kik élnek ott? Nememberek? De. Valami „olyasmik". Nevezzük őket azoknak! Mi és ők. Ezek és azok. Egy olyan ország a Terra Incognita, ahol szinte ugyanaz van, mint a mi világunkban. Modellország. Az emberiség kulturális evolúciójának tükörre vetített képe. Vagy valami hasonló. Emberek közössége. Csak egy kicsit más. Mikor játszódik a történet? Talán ma! Vagy régebben? Vagy csak lesz valamikor? Nem fontos. Ahogyan maga a történet sem.

Október végén kezdtünk készülni a következő év tavaszára, amikor is egyszerre próbált a három részre osztott társulat három különböző bemutatónkra. A két és fél hónapos tréning célja közösségépítés, az integráció mellett az egyre magasabb szakmai elvárásoknak megfelelésre való felkészítés volt. Specifikusan foglalkoztunk különböző „színház-megfelelési" formák elsajátításával, így mozgás, zene, beszédfejlesztő foglalkozásokat tartottunk, s mindezeket a nálunk megszokott közösségi együttlétekkel vegyítettük.

Ősszel az éppen átalakuló Független Előadóművészek Szövetségének tagjai lettünk.

Mindeközben színházunk infrastrukturális helyzetét is fejlesztettük – mindezt „társadalmi munkában, mecénások, felajánlások segítségével. Fejlesztettük a színháztermünk technikai felszereltségét, jelmez- és díszlettárunkat, a társalgó nevünkhöz méltóan egy barátságos, kellemes, kényelmes környezetet biztosít a hozzánk ellátogatóknak.
A színház mellett egyre több teret biztosítottunk a társművészeteknek. (Imre Gábor festőművész kiállítása, a Fishmojo és MaKafók zenekarok koncertjei, a BKF hallgatók filmforgatása.)

Bemutatók: 3
Munkabemutatók: 5
Saját előadásaink színházunkban: 60
Vendégelőadások és más produkciók színházunkban: 8
Vendégjátékaink: 8
Nézőszám színházunkban: 1940 (színházunk 30 férőhelyes, néhány pótszékkel bővíthető)
Nézőszám vendégjátékainkon: 840

* * *

A Fészek Színházat az UDVARszínHÁZ Kulturális Egyesület működteti telephelyén, a 1089 Budapest, Orczy út 46-48. szám alatt.

Előadások/Társulat

Társulat (társulatunk jelenlegi és volt tagjai a Fészek Színház honlapján láthatóak)
A társulat létszámának növekedése, színházunk infrastrukturális fejlődése okán egy stabilan működő, korosztályilag, szakmailag is színes, kb. 40 fős csapattal vágunk neki a 2012-es évnek. Ekkora létszámban nem folytathatjuk az eddig megszokott közös munkát. Ahogy két éve terveztük, az elkövetkező két évben előbb kettő, majd három alkotóközösségre bontjuk a csapatot. Tervünk az, hogy 2012 őszén két csoportra, majd 2013 nyarán három csoportja bontjuk a társulatot. A távlati célunk egy-egy felnőtt/alkotó, ifjúsági-, és diákszekció létrehozása. Az átmeneti időszakban két csapatban folytatjuk a munkát: egy alkotó és egy közösségi színészcsoportot hozunk létre.
Egyre többen csatlakoznak színházunkhoz színpadon kívüli alkotótársak – rendező, technikus, fotós, filmes, grafikus stb. –, valamint vendégszínészek. (A tavalyi évben Andai Kati és Barabás Tamás – ők azóta már a társulat tagjai lettek -, Stubnya Béla, Ambrus Asma, Szabados Zsuzsa.)

Előadásaink (előadásaink részletes leírása, sajtója, fényképei, trailerei a Fészek Színház honlapján láthatóak)
A tavalyi évben elkészült előadásaink műsoron maradnak.
A 'Műköröm' című kamaszdráma és az 'Aha' című osztálytermi előadásunk a középiskolás korosztályhoz szól. „Diákról-diákoknak-diákokkal." Valamennyi előadásunk után szocioterapeuta moderátor vezetésével, a témát feldolgozó beszélgetéseket tartunk, melyek célja – a korosztályról szóló drámák közös értelmezése mellett – a felmerülő korosztályos problémák megbeszélése. Emellett az oktatásban résztvevő pedagógusokkal munkájukat segítendő, külön konzultációt is tartunk a tapasztalatokról.
Színházunk „színházas" feladatának tartjuk a jelennel való foglalkozást. Kortárs drámáink a XXI. század emberével foglalkoznak, a társadalmi és kulturális jelennel, azon belül is a magyar valósággal. 'Iskolapélda' című abszurdunk a pedagógusok kifordított világán keresztül a közösségi lét mindennapjait járja körül, a 'TI [Terra Incognita]' az identitás kérdését boncolgatja – szintén az abszurd eszközeivel operálva -, míg a legkonvencionálisabb színházi munkánk, a 'Gyenge vagyok', a család helyzetéről fest hol reális, hol képzelet színezte tükörképet.

Januárban kezdődnek tavaszi bemutatóink próbái.
A társulat mind az alkotók, mind a témák, mind a színházcsinálási módszerek szerint is három különböző feladat elé néz.
Célközönség szerint: diák- ('nem/más'), ifjúsági- ('Májlájt'), és felnőttelőadás (A nép ellensége') is készül.
Munkamódszerek szerint: hagyományos, értelmezős-elemzős próbafolyamattal készülő, konvencionálisan klasszikus felnőtt-; közösen megírt, helyszínében is formabontó, a pszichét vizsgáló ifjúsági-; a pedagógiát előtérbe helyező, az egyént és közösséget fejlesztő, a kamaszok világával foglalkozó diákelőadás.
Az alkotók összetétele szerint: felnőttek, főiskolások-egyetemisták, középiskolások.
Az eddig felsoroltak már megvalósultak, a bemutatókat is megtartottuk.
'A nép ellensége' már kész. Ahogy terveztük, a felnőtt korosztály érdeklődésére tarthat számot, eddigi 5 előadása sikeres volt. Ősszel folytatódnak a bemutatók, több vidéki vendégszereplést tervezünk, s több vidéki csoportot fogadunk nézőként.
A 'nem/más' c. diákelőadás nem csak a fiatalok, hanem a felnőttek körében is nagy népszerűségnek örvend. Ősszel kisebb „ráncfelvarrásokon" esik át az előadás, de késznek mondható. A színházunkban tervezett előadásokra diákcsoportok érkezését várjuk és szervezzük, valamint nívósabb diákfesztiválokon szerepelünk a következő időszakban.
A 'Májlájt' áprilisi bemutatója kísérleti munkabemutatóvá alakult, a csapat és a rendező nyár végén hosszabban formálják még az előadást. Az eddigi visszajelzések alapján az ifjúsági korosztály mellett a fiatalabbakat is sikerült megfogni a „vámpíros" téma aktualitásának színpadi reflexiójával, így nagy reményekkel várjuk az őszt.
Tavasz végén elbúcsúztattuk diákelőadásainkat – 'Aha', 'Műköröm' -, valamint két abszurdunkat – 'Iskolapélda', TI [Terra Incognita]'. Mindegyik előadás szép ívet járt be, szerették a nézőink.

Októberben kerül közönség elé 'Gabriella tizennégyszer' című drámánk.
Kamaraszínházunk intimitása lehetőséget ad kevés szereplős, „elmélyülős", intenzív nézői jelenléttel bíró lélektani drámák színrevitelére. (Ilyen volt a 'Műköröm', a 'Gyenge vagyok' is.) A háromszereplős dráma egy fiktív társadalom interperszonális kapcsolatait és tragédiáit vizsgálja. A darab formabontó színrevitele újabb különlegességet ígér.
Munkafolyamataink közül ezúttal „színházi alkotóközösségről" beszélhetünk. Így a színházi formák sorába kell elhelyeznünk a színpadi megvalósítást is. Ám a forma, a külcsín, a színész játéka, a színészvezetés, a rendező koncepciója; a részletek csak egészként érhetnek el értéket. A gondolat közvetítése a cél. Jelen esetben – az alapul vett Dorfman dráma, a 'Halál és a lányka' fő gondolatmenetével szemben – az egyén helye a jelen társadalmában, ami foglalkoztat minket. A jelen. Aktuálisnak és érvényesnek szeretnénk a végterméket, hogy a néző, mint befogadó ugyanúgy legyen együttgondolkodó is az alkotókkal, „használni" tudja a felvetett élethelyzet dramatizálását, bemutatását: részesévé válhasson az előadásnak!
Ismét szeretnénk használni a különböző „kultúrákból" érkező alkotókat. Hogyan reagál egymásra az alternatív és kőszínházi szakmai múlttal rendelkező Stubnya Béla és az egyetemista fiatal, önmagából építkező Miklós Zsófia? Érdekes kísérletnek tűnik újabb próbálkozásunk, s remélni szeretnénk, hogy ugyanolyan hosszan és intenzíven jut el közönségéhez, mint a korábban említett két előzménye: a 'Műköröm' és a 'Gyenge vagyok' című drámák.

Decemberben az év második felének legnagyobb projektje, a 'Romantika' című búbánatos cigánymese bemutatója zárja az évet. A darab a „cigánykérdés" kifordított, abszurdan szerkesztett, társadalmi kritikát sem mellőző kérdésvizsgálata.
A 'Romantika' esetében közösségi alkotócsoportról beszélhetünk, hiszen az előadás létrejöttében jórészt amatőr szereplők vesznek részt. (Az üdítő kivétel Andai Kati ismételt szerepeltetése.) Az ilyenféle produkciókra mindig másképp reagál a néző. Hiszen tudja, hogy létrehozói, a színpadon szereplők nem hivatásos színházcsinálók, ám mégis sikerülhet elérni – „elhitetni" -, hogy amit lát a néző, az színház. Az empátia is segít. Ezek az előadások – 'Fém', 'HáRoMnőVÉr', 'Iskolapélda' – építenek az életszerűségre, az „akár-én-is-lehetnék" érzésre, ami nem is olyan nehéz, hiszen a jelennel, a mai korral, társadalmunkkal foglalkozik.
Az előadás próbafolyamatát egy nyári alkotótábor, majd egy őszi intenzív tréning előzi meg.
A résztvevők komoly – és közös! – kutatómunkával felkeresik mindkét célcsoport – romák, „magyarok" – reprezentásait, megismerik a témával foglalkozó szakirodalmat, majd a közösen létrehozott improvizációkból aztán elkészül a végleges, megírt dráma.
A darab létrejöttében nem színházzal foglalkozó szakemberek is közreműködnek: Ligeti György szociológus, Munkácsy Eszter műfordító, Stossek Balázs tanár és Ódor László Lajos, Zalamerenye polgármestere. Terveink szerint otthonunkat, a VIII. kerület képviselőit sem szeretnénk kihagyni a projektből.
Az előadás a mese és az abszurd eszközeivel a cigány-magyar együttélés groteszk megközelítését mutatja be. Azt vizsgáljuk, miként gondolkodnak egymásról a kisebbségben és többségben élők, mennyire tudnak egymással azonosulni, milyen problémákat látnak az egymásmellettiségben, milyen okokat, megoldásokat mutatnak fel a másik oldal számára.
A darab amellett, hogy vaskos társadalomkritika, egy olyasfajta történetet mesél el, melynek középpontjában az egyén, az ember áll. Minden örömével és bánatával. Ahogyan mondani szoktuk fészkes előadásainkról: sírós-nevetős önfeledtség, fiatalos bájjal, felnőttes komolysággal.

Pedagógia / kulturális élet koordinálása-segítése

A színházcsinálás mellett alapvető céljaink közé tartozik a fiatal, felnőtté váló korosztály (14-22 évig) számára a prevenciós hatáson túl egy izgalmas kaland önmaga és a világban elfoglalt helyének megismerésére, az alkotás öröme, a csoportba való tartozás érzése, a felelősségvállalás megértése, az önös célok közösségi célokká való válása, a befektetett munka értékelése, olyan élethelyzetek megismerése, melyekről nem szívesen beszélnek így félelmetessé válik, illetve melyeket nem ismernek így megismerhetik, az ebből fakadó tanulságok levonása, a társas viszonyok fejlesztése, sikerélmény, magabiztosság, jobb társadalmi integrálódás, a valódi vágyak megismerése, sikeresebb pályaválasztás, a művészetek megismerése, értékelése, a tehetséges gyerekek művészeti pályák felé való segítése. Foglalkozásaink ingyenesek, mindenki számára elérhetőek, semmilyen felvételi kikötés nincs.
Immár gyakorlattá vált színházunkban, hogy az előadások után, annak kapcsán beszélgetést szervezünk a hozzánk ellátogató vendégekkel is. Ezen alkalmakon igyekszünk hidat teremteni játszó és néző közé, a színház két oldala közti átjárhatóságot tágítva. Beszélgetünk a látottak kapcsán a felmerülő kérdésekről, társadalmi, kulturális jelenségekről, a színházcsinálás rejtelmeiről és bármiről, ami az adott csoport igényeit szolgálja. Ezt nagyon fontos küldetésnek tartjuk, hiszen ez erősíti a szociális kapcsolatokat és általában a társadalom egészét.
Művészeti pályázataink célja és várható eredménye a középiskolás korosztályt a különféle művészeti ágazatokba való belemélyedés révén alkotásra ösztönözni, a pályázó fiatalok számára lehetőséget biztosítani műveik szélesebb körben való megmutatására, találkozót és szakmai fórumot biztosítani az alkotó fiatalok számára. Pályázataink ingyenesek, bárki számára elérhetők.

Színház

2010-ben elkészült kamaraszínházunk, a diáktársulatból építkezni kezdtünk, s leraktuk az alapjait egy független színházi együttesnek.
2011-ben „belaktuk" a színházat, elkezdtük a társulat kibővítését, korosztályilag színesebbé tételét, szakmai munkánkba egyre több külsőst vontunk be, repertoárunk 5-6 előadássá duzzadt, nekiálltunk egy stabil közönség megszerzésének.
2012-ben rendszerezzük a kibővült társulatot, folytatjuk a közönséggel kialakuló kapcsolatunk elmélyítését, vendégjátékokat szervezünk az országon belül, vendégelőadásokat hívunk színházunkban, elkezdjük kiépíteni a külföldi vendégjátékok lehetőségének megvalósulását, a színházcsinálás mellett komoly hangsúlyt fektetünk a társművészetek megjelenésére színházunkban, intenzívebb kapcsolat kialakítását szorgalmazzuk a szakmával, médiával – elfogadtatjuk magunkat.
2013-ban még komolyabb szakmai képzést indítunk el a társulatnak, az országon belül és külföldön vendégjátékokat szervezünk, folytatjuk és intenzitását növeljük a társművészeteket színházunkon belüli jelenlétének, saját fesztivál szervezésébe fogunk.

A tavaszi három bemutatónk nem titkolt célja volt a közösségépítés.
Hiszen – bár nevünkben többszörösen is jelen van a „színház" szó: Fészek Színház, UDVARszínHÁZ Kulturális Egyesület – együttesünkben ugyanolyan fontos a közösség, mint az alkotás lehetőségének biztosítása. Társulatunk tagjai „amatőrök", a színművészettel nem hivatásszerűen kívánnak foglalkozni – bár vannak példák ennek ellenkezőjére is. (Sütő András Miklós, Herczeg Anna, Miklós Zsófia.)
„A színház csak eszköz."
Ám a nyilvánosság felé mégiscsak ez utóbbit tudjuk felmutatni, ezért tartjuk fontosnak a szakmaiság megjelenését színházunkban.
Ősztől ezért két csoportban folytatjuk a munkát.
A színházi szekció vezetését Cziczó Attila, társulatunk alapító-rendezője vállalta. A csapat fő profilja a színházcsinálás. A szakmaiság megteremtésében a csoportvezető segítségére lesz Andai Kati színművész (beszédtechnika, színészmesterség), Stubnya Béla színész-pantomimművész (mozgás) és Serei Dániel dobos, egyetemi hallgató (zene). A színházi szekció színházi produkciókat hoz létre, melyeket repertoárban játszik.
A közösségi szekciót jómagam, Jendrics Anikó vezetem. A szekció céljai a fiatal, felnőtté váló korosztály (14-22 évig) számára a prevenciós hatáson túl egy izgalmas kaland önmaga és a világban elfoglalt helyének megismerésére, az alkotás öröme, a csoportba való tartozás érzése, a felelősségvállalás megértése, az önös célok közösségi célokká való válása. A csoportban elsősorban az ember a fontos, a fentebb felsorolt célok elérése, majd ezek összegzéseként készül el egy-egy diákszínházi produkció. A csoport egy rövidebb, kamara jellegű előadást mutat be, témájában a korosztályhoz kötődően.
Terveink szerint a jövőben újabb szekció létrehozásával három csapatrészre osztjuk majd a társulatot. A színházi szekció mellett egy ifjúsági/közösségi és egy diákcsoport alkotja majd a Fészek Színházat. Ezen dolgozunk.

Elkezdtük kiépíteni országos partnerhálózatunkat. Idén nyáron 11. alkalommal tartjuk nyári alkotótáborunkat – harmadszor Zalamerenyén. A kistelepülés Zalakarostól néhány kilométerre található, száznál kevesebb lakója igazi kultúraimádó. Idei munkabemutatónkkal még szorosabbra kívánjuk fűzni az együttműködést, a közös gondolkodást, hiszen a kisfalu nagyszerű eredményeket ért el a romaságot érintő, a cigány-magyar kapcsolatokat segítő feladatmegoldásban.
Nyári alkotótáborunk szakmai vezetője Cziczó Attila, tréningvezetők: Andai Kati, Stubnya Béla, Barabás Tamás, Nyulassy Attila és Jendrics Anikó.

Évek óta tart szakmai kapcsolatunk Bugyi nagyközséggel. Ötödik éve szervezzük közösen a 'Bugyifeszt' elnevezésű amatőr színjátszó találkozót, előadásainkkal a helyi művelődési házban vendégszerepelünk évente több alkalommal. Talán az együttműködésünknek is köszönhető a település kulturális fejlesztése, azon belül is egy új művelődési központ építése!

Szakmai kapcsolatainkat tovább bővítendő, ősszel folytatjuk a társművészetek „vendégszereplését" színházunkban: koncertek, felolvasóestek, irodalmi pályázatok, képzőművészeti kiállítások megrendezését.
Májusban ért véget első irodalmi pályázatunk, melyet középiskolás fiatal alkotók számára írtunk ki. A vers-, novella és drámapályázatra közel 200 pályamű érkezett, melyet szakmai zsűri – Munkácsi Eszter, Barabás Tamás és Stossek Balázs – bírált el. A legjobb művekből Nyulassy Attila szerkesztésében felolvasóestet tartottunk hatalmas érdeklődés mellett.

Színházi vendégjátékra vidéki amatőr/független/alternatív színházak előadásait hívjuk meg. Reményeink szerint elfogadja meghívásunkat a körmendi KASZT, a szombathelyi Ferrum Színház, Budakesziről a Kompánia Társulat, a pécsi és szegedi Egyetemi Színpad, és az egri Földszint2 társulat. Továbbra is lehetőséget biztosítunk diákszínpadoknak, ezen belül is elkezdjük kiépíteni egy kerületi diákszínjátszó bázis és találkozó lehetőségét.

A közönséggel társulati tagjaink önkéntes közönségszervező munkájával tarjuk a kapcsolatot, célközönségünk továbbra is a középiskolás-egyetemi fiatalok köre, de egyre növekszik a felnőtt nézőink száma. A 2012/2013-as évadban bérleteket bocsátunk ki – jórészt az említett korosztálynak.

Idén először megjelenünk az őszi évadnyitó 'TeARTrum Fesztivál' rendezvényen.

Az internetes programújságokban rendszeresen megtalálható műsorunk: port.hu, 7óra7.hu, est.hu. Előadásainkról és egyéb programjainkról beharangozó olvasható a kultúra.hu, színház.hu portálokon, valamint más kisebb kulturális felületeken.
A nyomtatott sajtó alig mérhető mértékben ad megjelenési lehetőséget programjainkról, ez jórészt az anyagiakon múlik, ám vannak jó példák egy-egy ingyenes lehetőségre, ezekkel élünk is.
Kritikákat főleg egyetemi, kisebb példányszámú és nézettségű újságok közölnek előadásainkról, de alkalomadtán megjelenünk országos terjesztésű, nagyobb látogatottságú médiumokban is: Criticai Lapok, Revizor, Vas Népe, Fejér Megyei Hírlap.
Hallhatóak és láthatóak voltunk néhány alkalommal a Klub Rádió, Petőfi Rádió, Rádió Q, RTL-Klub, TV2 műsoraiban.
Sajtómegjelenéseink elérhetőek honlapunkon, ahol minden fontos információ is megtalálható: havi műsorunk, előadásaink részletes listája, társulatunkról minden, fotó- és videógaléria, elérhetőségeink és szakmai elismeréseink, közhasznúsági jelentéseink... stb.

A társulatunk tagjai által szerkesztett blogunkon napi szinten friss érdekességek, beszámolók, elemzések, színészélmények, próbanaplók, felhívások olvashatóak.
Facebook oldalunkon eseményfelhívásaink mellett nyereményjátékokkal népszerűsítjük színházunk programját.

Egyesületünk gazdaságilag stabilan működik. Éves összbevételünk a 2011-ben a 2010 évhez képest megduplázódott. Bevételeink majd 2/3-át teszik ki jegybevételeink, a többi bevétel civil adományból és pályázati támogatásokból tevődik össze. Az 1%-os SZJA támogatottságunk 2010-hez képest 2/3-ával növekedett. Kiadásainkat bevételeink határozzák meg. Egy-egy produkció költségvetésénél felmérjük jelenlegi gazdasági helyzetünket, meglévő és várható készleteinket. Szerencsére adományokból és „gyűjtögetésből" sok tárgyi eszközünk van. Idén először élhetünk a Tao. adta támogatási lehetőséggel, ezt mindenképpen szeretnénk kihasználni. Közhasznúsági jelentéseink az UDVARszínHÁZ Kulturális Egyesület honlapján megtalálhatóak.

Terveink 2012-ben

Bemutatók: 5
Saját előadásaink színházunkban: 70
Vendégelőadások és más produkciók színházunkban: 20
Vendégjátékaink: 20
Nézőszám színházunkban: 2700 (színházunk 30 férőhelyes, néhány pótszékkel bővíthető)
Nézőszám vendégjátékainkon: 1500

2012-ben tervezett bemutatóink:

Cziczó Attila: nem/más
Rendező: Cziczó Attila
Az előadás célzottan a diákközönséget szólítja meg.
Bemutató tervezett időpontja: február 25.

Henrik Ibsen: A nép ellensége
Rendező: Barabás Tamás
Az előadás célzottan az ifjúsági és felnőtt közönséget szólítja meg.
Bemutató tervezett időpontja: március 24.

Nyulassy Attila és a társulat: Májlájt
Rendező: Nyulassy Attila
Az előadás célzottan az ifjúsági közönséget szólítja meg.
Bemutató tervezett időpontja: április 14.

Cziczó Attila: Gabriella tizennégyszer
Rendező: Cziczó Attila
Az előadás célzottan az ifjúsági és felnőtt közönséget szólítja meg.
Bemutató tervezett időpontja: október 13.

Cziczó Attila: Romantika
Rendező: Cziczó Attila
Az előadás célzottan az ifjúsági és felnőtt közönséget szólítja meg.
Bemutató tervezett időpontja: december 8.

Elérhetőségeink:
www.cziczo.hu/feszekszinhaz/ 
(itt található a Fészek Színházról minden információ, naponta frissül)
www.effectfilm.hu/udvarszinhaz/ 
(itt található a működtető Udvarszínház Kulturális Egyesületről minden információ, havonta frissül)
feszekszinhaz.blog.hu 
(a Fészek Színház alkotóinak internetes naplója, naponta frissül)
facebook.com/feszekszinhaz 
(naponta frissül)

Jendrics Anikó
elnök