Fura leírni ezt a 2014-et. Ráadásul olyan misztikus számnak tűnik. De tetszik. Hm. Az idei év(em) - ahogyan az elmúltak is - csak a színházról szól majd. Színházi emberke lettem. Hogy milyen lesz? Yo!
by Subba
Nagytervek most is vannak dögivel. Bár...! Ha a tavalyit nézzük, például fogalmam sem volt az elején, hogy Bezerédi Zoltánt rendezem majd, hogy gitározni fogok Az utolsó magyarban, hogy újra lesz Miklós Zsófi, hogy lesz Miklós Máté, hogy lesz(ek) Szucsubácsi, hogy megint játszunk Vasváron, hogy (kis)fesztiválozunk a Jemolban, s azt sem tudtam, hogy nem lesz Bugyifeszt meg úgy általában Bugyi, hogy a Romantika olyan rövidecske lesz, hogy Ján és Zsani elbúcsúzik stb. Mert ember tervez, a színház meg... van.
Fészek Színház. Annyira eggyé lettünk, hogy már beteges. De most még bírom. Idén például hatalmas nagy változások lesznek. Mert tavasszal ér véget az első négy év, s ősszel kezdődik a következő. Ami más lesz. (Hogy milyen, azt még nem tudom pontosan megfogalmazni. De hamarosan!)
Elkezdtünk valamiféle csoportosítást, többfelé és többféle szeparálást, ami szerintem csak hozzáad ehhez az egész szentimentális marhasághoz valami erőt és értéket. Színházi bázis lettünk, persze szokás szerint szakmai odafigyelés és állami támogatás nélkül. Ez már rohadtul zavar. (Le is írom majd századról is, hogy miért.)
Azt már nehéz lenne elvenni tőlünk, hogy meghatározó független színház lettünk. A minőségbe persze bele lehet kötni, de ez a megpecsételés elvész a szubjektivitás önző tengerében. Mert színvonalas, látogatott, stabilan működő társulat vagyunk. Pont. S ezen dolgozunk tovább.
Ebben az évben lesz még egy jemolos munkabemutató - mozgásszínház! -, talán lesz filmklub megint, esetleg folytatjuk a Bugyifesztet - a hatodikkal? - aztán nyáron valami táborféle is összejön szerintem, az biztos, hogy szakítunk/tok az eddigi hagyományokkal, mert 12 év után valami más jön. És ősszel odadurrantunk egyet a színházi világnak, valami elképesztőre készülünk. Tájbrék lesz a címe, s összművészetibb lesz minden eddigi cziczóságnál! És évvégén már próbálni fogjuk valamelyik "régi" bemutatónk újrázását, de erről csak február végén tudok konkrétumot mondani. Amúgy az egész ősz ennek jegyében telik: ötéves lesz a Jemol, ezt ünnepeljük. Végre elindul Spin|Off címen régóta tervezett színházi sitcomunk - aminek ötletét azóta sokan sokfelé használják nagy-nagy elégedettséggel -, felolvassuk legnépszerűbb darabjainkat az elmúlt öt évből, lesz újra kiállítás, meg beszélgetések a közönséggel. Mert közönség is lesz/van/volt. Nélkülük nem menne. (Pedig de nehéz is eljutni az emberekhez) És megünnepeljük Andai Kati pályáját, ami nem hogy a végéhez közeledne, de most kezdi csak legújabb virágzását kibontani.
Szóval ez az év a múlt és a jövő egészséges elegyéből áll majd össze.
S hogy mik a személyes vágyaim, terveim?
Írok rengeteget. A Tájbréket kell kitalálnom, s leírnom, majd kipofozni a Párizst, befejezni A király meztelen c. drámát, s végre nyomdakészre írni az Ina és Öcsi c. kisregényt. (A trilógia befejező része lesz!) És jó lenne összegyűjteni és kiadni az elmúlt 10 év Cziczódrámáit, s - ha már úgyis zenéket írok a Tájbrékhez - a Fishmojo repertoárját is megújítani! Aztán hogy ezekből mi lesz, mi nem lesz, s mi az, amire nem is gondoltam most, azt még nem tudom. 44 éves leszek. Ez még olyan fiatalos, haha!
Ja, és nem olvasok. A két legnépszerűbb színházi netes oldalt. Egy évig. A kisember "bosszúja". Csak én nem halok bele, hanem hangosan kacagok. Kapják be...! (Azért Pintér Béláékat még pont végigolvashattam!)
