a villányi út esőtől csúszós szakaszán fékeztem meg a pözsót de amaz nem állt meg csak csúszott tova bele a ford kisteherautóba. csatt. a motorháztető rapitya a reflektor ripitya. így vesztettem el életemet a villányi út csúszós szakaszán a minap.
a villányi úton azért hajtottam bele a ford kisbuszba mert az agyam strapa. az életem nuku. semmi sem jön össze. kivégeztem magam mialatt művészt képeztem kétméteres testemből. ehhez a mérethez nem passzentol semmi. a pözsó pláne nem. nagy vagyok a kicsiben. kicsi a nagyban. a fékpedál szűken mért egy ötvenegyes lábhoz. beakadás okozta az ütközést. így történt.
a villányi úton belémfékezett a ford mert féke jobban teljesített mint pözsómé. nincs igazság.
a villányi útra csak azért kanyarodtam mert a bartók bélán egy unalmasan balga belga hajtott előttem bugattijával. kikerültem a villányira kanyarodván de a ford kijózanított. mindig a belga a hibás. nem én.
a villányin elmélázva repesztettem elhomályosult tekintettel láttam magam szerencsétlennek az életben s halálban. a ford hátsótengelye átfúrta tüdőmet agyamból vér s más egyéb lé csordogált az olajtól tocsogós útra. még egyszer visszanéztem budára a fényalagútból. jó volt élni. de miért pözsó s miért ford?
a villányi útra érve már ott tartottam gondolatmenetemben hogy mindenkit kiirtok magam mellől velem ne játszadozzék ez a világ. és bumm. ott állt a ford. negyvenezer. mert casco nincs. a tétel mégis kisebb lett a vártnál.
a villányi útra kanyarodva éppen nem volt százezer forintom. ma sincs százezrem. mégis ennyit fizettem ki egy ford egy pözsó egy magam miatt.
a villányin igazat adott nékem a sors. csak én vagyok érdemes e világra.
a villányin belementem egy fordba. megérdemelte. ne álljék az utamba egy ford! késtem húsz percet. késtem húsz évet. nem baj. úgyis előresiettem már egy századot. évből.
a villányi úton történt karambolban emberi kár nem keletkezett de eszmei felismerés igen. egy. kiordította magából kínkeservét az álkínkeservvel kezelt ember. befejezte bánkódását könnyekig csordult felpuffadt fejjel nézett bele az újvilágba. jé! kényelmesebb és viselhetőbb. ezért megérte picasso sztájlra lapítani a pözsót egy forddal.
a villányi úton történt eset kedvezményezettje farkasbandi.
a villányi út csúszós zebráján megállíthatatlanul csapódtam a fordba. felfoghatatlan. életemben előszörre. de mi lett volna ha nem arra kanyarodom a móricznál? majd nevettem. hiszen negyvennégy évem alatt 1678403 alkalommal nem kanyarodtam arra.
mindenkinek kellene ütközni egyet. legalább egyszer az életében. s még a halál előtt ha kérhetem.
