Elárulom, mi is a helyzet. Mert látom ám, hogy szarul érzed magad, te magyar ember! S ennek megvan az oka. Statisztái vagyunk a nagy háborúnak. Ami nem Kelet és Nyugat harca, hanem valami magasabb szinten megkezdett ezeréves háború.
Az Ősbogár.
A bogarak és gyíkok csatája. A gyíkok védenek minket, hiszen a gyíkok mi vagyunk, magyarok. Ám közel egy évszázada a bogarak vették át a hatalmat. Csak kevesen vagyunk, akik tudunk erről. (És tennénk ellene!)
Figyelj!
A bogár most éppen Viktorban van. Ha figyelmesen követted az elmúlt éveket, te is észrevehetted, mikor mászott át Ferencről a felcsúti mammonra. De induljunk az elejéről!
Száz éve kezdődhetett...
Miklós faszányos ifjú katona volt, amikor egy adriai ütközetben találkozott a bogárral. (Hogy honnan jött, miért jött, ki tudja? Nem kutatják bogárkutatók.) A változást szinte senki sem fedezte fel, de az idő távlatából szembetűnő mégis. Elég a megnyúló fejszerkezetét vizsgálni, lova hátán feszülő testtartását megfigyelni, s egyből kiszúrja az átlag halandó is.
Hosszú évekig Miklós hordozta a bogarat, közben messzire került országunktól, amit - kihasználva a zavaros időket - néhány évig a férgek irányítottak. (Miközben a gyíkok csendes szomorúsággal viselték elnyomottságukat.)
Majd a bogár újból visszatért, és Jánosban talált helyet magának. Vele volt a legnehezebb. De itt is megfigyelhető a jellegzetes mimika, a rángó testmozgás, a fura beszédhang. S a bogár legjellemzőbbje, a hatalom imádata!
Jánosból Józsefbe vándorolt a bogár. Akkoriban úgy tűnt, hogy a legbogárabb emberré tette Józsefet. De ez volt az első rossz döntése is egyben, hiszen József a hatalommal csak játszott, ellenben nagyon okossá válni vágyott inkább. S a bogár tovább vándorolt.
(Itt jegyzem meg, hogy a kapkodósan megejtett testcserét kihasználva, egy rövid időre ismét a gyíkok kezébe került az ország irányítása, ám a hosszú éveken át punnyadó gyíkszimbióta indentitászavarában bagolyként kezdett viselkedni, így törvényszerű volt a hüllők bukása. S még egy észrevétel: valamilyen sötét erők segítségével ezidőtájt ismét megjelentek a férgek honunkban!)
Szóval a bogár tovább vándorolt. Gyula lett a következő, akinek fejürege a legkevésbé volt alkalmas a bogárosodásra, de egy szerkezet segítségével átalakult, s működött. (Emlékezzetek a hangra, mozgásra, rángásokra! Ugye?)
Látsz különbséget? Na ugye!
És történelmi pillanathoz érkeztünk! Mert először sikerült egy ember alkotta médiaszerkezettel rögzíteni, ahogy a bogár testet vált. (És egyben feladta a holtig tartó szimbiótizmust is!) A tévénézők szeme láttára vándorolt át Viktorba a bogár!
Ám lett egy kis gond. Viktor nem adta könnyen magát, talán ifjú kora, vagy a fucustákra jellemző agyhálózata akadályozta meg, de a bogár csak nagy erőfeszítések árán tudott érvényesülni. És a bogár váltott is az első alkalommal.
De rosszul döntött! Mert a kiszemelt gazdatest még nem volt alkalmas a közösségre. És ezt kihasználva egy rövid időre visszatértek a gyíkok. Ám az évtizedek elmúlása nem jó hatással vetült a gyíkok bölcs és szerethető öntudatára, így felébredni sem igen tudtak a XXI. század kezdetén, ezért tűnhet bohókásan viccesnek Péter néhány éves hatalmi játéka.
S közben a bogár újra megerősödött, s Ferenc testében megvetve lábát, visszatért a bogarak uralma. Ám éktelen haragjuk a néhány évre elvesztett vezetői szerep miatt, megvadította őket. A vezérbogár Ferencben olyan embertelen embert csinált ebből a lakli gazdatestből, amilyet még nem látott a világ. Az hang, az a mozgás, azok a hirtelen feltörő hangsúlyok. Csoda, hogy öt évet sem bírt ki ez a gyarló ember?
És a bogár úgy döntött - a bogártanács javaslatára és parancsára -, hogy visszatér Viktorba. S azóta is benne élősködik, pusztulásra ítélve szeretett nemzetünket. (Ám előtte a világ legaljasabb módszerével látszólag visszahelyezte a hatalmat a gyíkok kezébe, tudván, hogy a hüllők kiszáradt teste már nem elég erős arra sem, hogy sziszegjenek egyet, nem hogy uralkodjanak! Így a bogarak rövid időn belül véglegesen visszaültek a trónra, újból Viktort kiszemelve hordozónak.) És most? Még csak az esélye sem látszik, hogy a gyíkok visszatérjenek! De a legszomorúbb, hogy ez az elcsigázott nép már a férgekkel is beérné!
Mert a férgek pusztítása után mindig felragyogott a megújulás lehetősége. (Vagy rosszul emlékszem?)
A kegyetlen nyugat egy paródiája a keleti bogáremberről.
(Ugye felismered János, Ferenc, vagy éppen
Viktor mozdulatait, hanghordozását?)
A gyíkok 35ezer éves történetéről is mesélek majd. De az hosszabb lesz.
Dr. Prof. Czattinger Róbert
